Szűrőberendezések medencékhez

Miért van szükség egy szűrőberendezésre a medencéhez? Miben különböznek a modellek egymástól? Mik a sajátos előnyeik és hátrányaik? Most ezekre a kérdésekre adunk választ Önnek:

A szűrőberendezések nem csak a tiszta vízhez szükségesek

Természetesen nyilvánvaló, hogy a medencében lévő szűrőberendezések optikai tisztaságot biztosítanak. A medencevíz átfolyik a szűrőszivattyún, majd a szűrőtartályon. A szűrőtartályban egy szűrőközeg található, amely felveszi a durva és finom szennyeződéseket. A megtisztított víz visszafolyik a medencébe, ezáltal garantálva a medence nagyon tiszta megjelenését.

Valójában azonban nemcsak egy optikai hatásról van szó, hanem arról is, hogy megnehezítik a mikroorganizmusok, például baktériumok, vírusok, algák és gombák életét, vagy akár fizikailag is eltávolítják őket a medencevíz körforgásából. Mivel egyes mikroorganizmusok egészségügyi veszélyt is jelenthetnek, az egészség megőrzése szempontjából is fontos ezek leküzdése.

Miért nem jó az, ha egyszerűen elárassza a medencét klórral?

Ezt néha kisebb pancsolómedencék esetében is alkalmazzák. Vannak, akik viszonylag nagy mennyiségű klórt adnak a vízhez klórtabletta vagy klórgranulátum formában, így a mozdulatlan víz egy ideig jól használható. Azonban literenként nagyon sok klórt kell hozzáadni a vízhez, és az időkorlát általában néhány nap, nem három-hat hónap. Illetve egy szűrőberendezésre is szükség van például a klór és a pH-csökkentők egyenletes elosztásához. Bár egy kis pancsolómedencét kézzel is fel lehet "kavarni", ez nem valószínű, hogy hatásos például egy több ezer literes víztérfogatú fémvázas medence esetében - különösen, ha rendszeres és hosszú távú használatról van szó. Akkor is lényegesen kevesebb klórra van szükség, ha organikus anyagok (amelyek a mikroorganizmusok táplálékaként és élőhelyeként szolgálnak) vannak a szűrőközegben. A szűrőközegben mindig sötét van, nem jut be az UV-sugárzás. Ez azért fontos, mert az UV-sugarak lebontják a klórt és hatástalanná teszik azt. A szűrőberendezés szűrőtartályában viszont a klór maximális hatékonysággal működik. Ez vonatkozik a nátrium-hipokloritra is, amelyet sós vizes medencékben használnak.

A szűrőberendezés mozgatja a vizet - ne becsülje alá ezt a tényezőt!

Általában viszonylag hosszú üzemidőt javasolunk, ha felmerül a kérdés, hogy egy szűrőrendszernek milyen hosszan kell futnia. Ne feledje, ez nemcsak arról szól, hogy a lehető legtöbb szennyeződést kiszűrje a medence vizéből, hanem arról is, hogy a víz mozgásban maradjon. Először is a klór mélyebb rétegekből jut fel, ami nagyon fontos a nyár közepén. Mivel a nyári hónapokban a nap magasan van, a rövidebb távolságok miatt több UV-sugárzás jut a légkörbe. És mint tudjuk, az UV-sugarak lebontják a klórt. Ha a szűrőberendezés nem terelné vissza a klórt folyamatosan az alsó vízrétegekből a magasabb rétegekbe, akkor lenne egy nagyjából 40-80 cm-es zóna, ahol alig hatna a fertőtlenítés. Ez még rosszabb is lehet!

Álló víz = paradicsom a baktériumok számára

Tegyük fel, hogy a víz nyár közepén 29°C-os, a felső rétegekben nincs klór a beérkező UV-sugárzás miatt. Ekkor a baktériumoknak csak egy dologra van szükségük, hogy őrülten szaporodni kezdjenek: álló víz! Valójában sok mikroorganizmus alig vagy csak nagyon lassan szaporodik a mozgó vízben. De sajnos néha hagyják, hogy tegyék a dolgukat:

Egyes baktériumok "optimális” körülmények között 15-20 perc alatt megduplázódnak. Egy baktériumból a legrosszabb esetben mindössze 13,5 óra alatt egy billió (!!!) képződhet. Tehát legalább a déli órákban és kora délután tartsa mozgásban a vizet, hogy amennyire lehetséges, meggátolja a mikroorganizmusok szaporodását.

Milyen egy jó szűrőberendezés?

Valójában a medenceszűrők néha drasztikusan különböznek egymástól. Általában egy szűrőberendezésnek képesnek kell lennie arra, hogy maximum öt óránként egyszer átkeringesse a vizet a medencében. Ezzel a formulával biztosíthatja, hogy a szivattyú elegendő erővel rendelkezzen a víz mozgatásához és megfelelő keveréséhez. Mivel a keverés is egy fontos tényező: a gyenge szivattyúk csak a fertőtlenítőszert nem oszlatják el megfelelően, valamint mindenekelőtt a vizet a be- és kimenetek közelében szűrik meg sokszor, ahelyett, hogy a hátsó területeken is megtennék. Ezért nagyon fontos a szűrőrendszer nyomása, hogy a friss, megszűrt vizet hosszan hátra pumpálja, a szűretlen vizet pedig a medence kivezető nyílása felé tolja a kiszorító hatás.

A szűrőberendezés csak annyira jó, mint a benne található szűrőközeg. Alapvetően bármilyen szűrőközeggel dolgozhat, például homokkal, papírszűrővel, szűrőlabdákkal és társaikkal. Ha azonban nem fordít figyelmet az állapotukra, vagy figyelmen kívül hagyja a sajátosságaikat, a hatékonyság elveszhet. A legrosszabb esetben a szűrőhatás összeomolhat, vagy a szűrőközeg szennyeződhet, valamint a medence szűrőrendszere segítség helyett egy csíra-üzemmé válhat.

Papírszűrős- vagy homokszűrős vízforgató?

Gyakran felmerül a kérdés: melyik szűrőberendezést válasszuk? Azt feltételezzük, legfőképp elég erősnek kell lennie - függetlenül attól, hogy milyen típusú.

A papírszűrős vízforgatók rossz hírnévnek örvendenek. Ennek az az oka, hogy ezeket költséghatékonyásgi okokból a gyártó különféle szettekbe szokta beépíteni. Azonban ez nem azért van, mert képtelek elvégezni a munkájukat. A papírszűrők sem töltik ki teljesen a szűrőházat. Az átfolyó víz kb. 5-10%-a (modelltől függően) nem szűrhető meg. A papírszűrők azonban rendkívül finomak, valamint kiszűrik a vízből a nagyon apró részecskéket, amelyekre a homok vagy a szűrőüveg nem képes. A papírszűrős vízforgatók nagyon kedvező áron megvásárolhatók, illetve általában meglehetősen energiahatékonyak az áramlási sebességet figyelembe véve. Hátránya, hogy a szűrőbetétekből a szezon során tartalékot kell vásárolni.

Röviden: Ha a költségvetés korlátozott, akkor a papírszűrős vízforgató a megfelelő választás. A papírszűrő vízforgató esetében a medence térfogatának és a szivattyú kapacitásának kissé szigorúbb, 4:1 arányát javasoljuk. Például, ha a medence víztérfogata 12 m², a megfelelő papírszűrős vízforgatónak óránként legalább 3 m³-t kell megszűrnie - nettó.

Bruttó - Nettó: nyissa ki a szemét, amikor értékeli a szűrőberendezés teljesítményét

A gyártók általában két teljesítményadatot adnak meg: egyszer a bruttó szivattyúteljesítményt, egyszer pedig a nettó szűrőteljesítményt - mindkettőt óránra lebontva. A szivattyú bruttó teljesítménye nem veszi figyelembe a magasságkülönbségeket, illetve akkor is érvényes, ha nem használ szűrőközeget. A gyakorlatban a legtöbbször a bruttó érték teljesen irreleváns. Reklámnak jó, azonban haszontalan, ha arról van szó, hogyan működik a szűrőberendezés valós körülmények között. Tehát az áramlási teljesítményre van szükségünk. Nagyjából 50-70 cm magasságkülönbséggel is számolni kell, ami teljesen normális a föld feletti medencék esetében. A szivattyú a földön van, és a medence bemenete ezzel az értékkel emelkedik a legtöbb medencénél. Ezt viszont figyelembe veszi a nettó teljesítmény. Használja a nettó értéket útmutatóként, ha egy szűrőberendezést szeretne értékelni.

A homokszűrős vízforgató a legjobb szűrőberendezés?

Feltéve, hogy a homokszűrős vízforgató elegendő nettó kapacitással rendelkezik, nagyon jó választás lehet. Itt szűrőhomokot vagy szűrőlabdákat használhat szűrőközegként. Mindezek a szűrőközegek nagyon érdekesek - útmutatónkban részletesebben is bemutatjuk ezeket. Ha a klórszükségletet a lehető legalacsonyabb szinten szeretné tartani, értékelni fogja a homok és a pelyhesítőszer kombinációját. Ezekkel a kombinációkkal maximális számú részecskét lehet kiszűrni a vízből, valamint ezek a megszűrt részecskék véglegesen eltávolíthatók a medence vízkörforgásából visszamosatással. Ezzel jelentősen csökkenthető a klórszükséglet. A pelyhesítőszerek azonban csak nagyon jó beállítási konfigurációval hatnak a legjobban. Ha a homokszűrős vízforgató tartálya nem túl nagy a szivattyúhoz képest, a gyakorlatban gyakran a szűrőlabdák bizonyulnak a jobb választásnak.

? Tipp: A Melyik homokszűrős vízforgató a megfelelő a medencéjéhez? című magazinban többet megtudhat a homokszűrős vízforgatókról.